Esik az es\u0151 \u00e9s k\u00f6d van. M\u00e9g szerencse, hogy nem kell kivonulni… B\u00e1r az igazat bevallva, kisgyerekkorunkban \u00e9lvezt\u00fck az eg\u00e9sz felhajt\u00e1st. \u00d3r\u00e1k maradtak el, mert gyakorlatoznunk kellett a mas\u00edroz\u00e1st, azt\u00e1n az igazi menetel\u00e9s napj\u00e1n megb\u00e1multuk a t\u00f6bbieket is, ut\u00e1na meg szinte k\u00f6telez\u0151 program volt a H\u00f3ja (nem-kolozsv\u00e1riak sz\u00e1m\u00e1ra: ez a v\u00e1ros felett h\u00faz\u00f3d\u00f3 erd\u0151 neve, ahol a maj\u00e1list tartott\u00e1k). Mititei, flekken – feln\u0151tteknek s\u00f6r. Persze, mire odan\u0151tt\u00fcnk, hogy nek\u00fcnk is „duk\u00e1lt” a s\u00f6r, m\u00e1r egyre jobban ut\u00e1ltuk ezt a k\u00f6telez\u0151 lelkesed\u00e9st. A mititeit<\/i> viszont mai napig szeretem. K\u00e1r, hogy itt nincs.
\nAnnak idej\u00e9n Magyarorsz\u00e1gra val\u00f3 k\u00f6lt\u00f6z\u00e9semkor is s\u00falyos – kulin\u00e1ris – probl\u00e9m\u00e1nak v\u00e9ltem, hogy nem lehet kapni mititeit, pacallevest (pontosabban: ciorb\u00e3 de burt\u00e3<\/i>) \u00e9s telemea-t\u00far\u00f3t. Ez ut\u00f3bbi itt Feta cheese n\u00e9ven ismert… Hozt\u00e1k a balk\u00e1ni bev\u00e1ndorl\u00f3k, els\u0151sorban g\u00f6r\u00f6g\u00f6k. \u00c9s t\u00e9nyleg „hozz\u00e1k”, mert ebben az orsz\u00e1gban nincsenek juhok. Pl. a b\u00e1r\u00e1nyh\u00fas \u00faj-z\u00e9landi \u00e9s ausztr\u00e1liai import.
\n<\/p>\n
S ha m\u00e1r ilyen konyh\u00e1sra sikeredett: \u00e9vek \u00f3ta pr\u00f3b\u00e1lom kider\u00edteni, hogy mi a kanadai „nemzeti \u00e9tel”. M\u00e9g senki nem tudta megmondani. Az igazs\u00e1g az, hogy ezek nem tudnak f\u0151zni. Itt a konyham\u0171v\u00e9szet (?) cs\u00facsa a BBQ – azaz a barbeque: a roston s\u00fct\u00f6tt ak\u00e1rmi. Aki vend\u00e9gl\u0151ben akar j\u00f3t enni, az viszont a milli\u00f3 f\u00e9le nemzeti<\/i> jelleg\u0171 l\u00e9tes\u00edtm\u00e9nyt keresi fel (vigy\u00e1zat, itt az ethnic<\/i> jelz\u0151t haszn\u00e1lj\u00e1k erre!). Eff\u00e9le ethnic restaurant<\/i> viszont annyi van, hogy ember legyen, ki gy\u0151zi sz\u00e1ml\u00e1lni \u0151ket. Toronto v\u00e9lhet\u0151en ebben is vezet. Meg m\u00e9g azzal is szoktak k\u00e9rkedni, hogy a legsz\u00ednesebb v\u00e1ros a vil\u00e1gon, m\u00e1r ami az emberi b\u0151rsz\u00ednt illeti. N\u00e9h\u00e1ny \u00e9ve azt j\u00f3solt\u00e1k, hogy r\u00f6videsen t\u00f6bbs\u00e9gben lesznek a „l\u00e1that\u00f3 kisebbs\u00e9gek” (visible minority<\/i> – \u00edgy illik nevezni a nem-feh\u00e9r n\u00e9pess\u00e9get). Akkor viszont – teszem fel a k\u00e9rd\u00e9st -, most m\u00e1r a magamfajta feh\u00e9r l\u00e9v\u00e9n kisebbs\u00e9gben, vajon r\u00e1nk alkalmazz\u00e1k-\u00e9 az elm\u00falt \u00e9vtizedekben hozott „pozit\u00edv diszkrimin\u00e1ci\u00f3s” rendelkez\u00e9seket? Pl. hogy amennyiben k\u00e9t egy\u00e9n egyenl\u0151 eredm\u00e9nnyel p\u00e1ly\u00e1z meg egy \u00e1llami hivatalt, akkor d\u00f6ntetlen eset\u00e9n a visible minority-t kell alkalmazni… H\u00e1t ilyen tr\u00fckk\u00f6s \u00fcgy ez a pozit\u00edv diszkrimin\u00e1ci\u00f3 – nem gondolt\u00e1k v\u00e9gig, amikor a liberalizmus helyi bajnokai kital\u00e1lt\u00e1k.
\nInk\u00e1bb tanuln\u00e1nak meg f\u0151zni.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"