A PC ez\u00fattal sem szem\u00e9lyi sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pet jelent (personal computer), hanem a m\u00e1r-m\u00e1r vessz\u0151parip\u00e1mm\u00e1 v\u00e1lt politically correct egyre terjed\u0151 r\u00f6vid\u00edt\u00e9se.<\/p>\n
Kanada fiatal orsz\u00e1g. A vikingeket lesz\u00e1m\u00edtva el\u0151sz\u00f6r 1497-ben \u00e9rkezett – val\u00f3sz\u00edn\u0171leg – feh\u00e9r ember errefel\u00e9, John Cabot, angol szolg\u00e1latban \u00e1ll\u00f3 felfedez\u0151 szem\u00e9ly\u00e9ben. Am\u00fagy „le\u00e1nykori” neve Giovanni Cabotto, mert olasz volt. Azt\u00e1n j\u00f6ttek a franci\u00e1k (els\u0151 Cartier – 1534) sorban. \u00c9s lett Nouvelle-France… angolosan New France.
\nAz\u00f3ta is folyik a vita, hogy a „ki\u00e9”, azaz a farnci\u00e1k\u00e9 avagy az angolok\u00e9, b\u00e1r l\u00e1tsz\u00f3lag ezt a k\u00e9rd\u00e9st megoldotta az angolok 1759-60-ban aratott gy\u0151zelme. Att\u00f3l sz\u00e1m\u00edtva angol fennhat\u00f3s\u00e1g al\u00e1 ker\u00fclt minden ter\u00fclet. Hogy eg\u00e9szen pontos legyek: volt egy kis ter\u00fclet az angol korona fennhat\u00f3s\u00e1ga alatt, ami azt\u00e1n addig n\u00f6vekedett, m\u00edg el\u00e9rte mai hatalmas kiterjed\u00e9s\u00e9t. Ez az oldal igen tanuls\u00e1gos t\u00e9rk\u00e9psorozatot mutat be 1667-t\u0151l 1999-ig.
\n<\/p>\n
Csak \u00e9rdekess\u00e9g k\u00e9ppen: e t\u00e9rk\u00e9peken a Ruppert’s Land, azaz Ruppert orsz\u00e1ga n\u00e9vvel jel\u00f6lt r\u00e9szek \u00e9s az \u00e9szak-nyugati ter\u00fcletek 1870-ig mag\u00e1ntulajdonban voltak! A gyermekkori kalandreg\u00e9nyekb\u0151l t\u00e1n ismer\u0151sen cseng\u0151 Hudson-\u00f6b\u00f6l T\u00e1rsas\u00e1g<\/b> birtokolta \u0151ket, t\u0151l\u00fck „vette meg” Kanada. Ha \u00fagy veszem – a ma is l\u00e9tez\u0151 c\u00e9g – r\u00e9gebbi mint maga az orsz\u00e1g. Manaps\u00e1g The Bay<\/a> c\u00edmen, \u00e9s m\u00e9g n\u00e9h\u00e1ny felv\u00e1s\u00e1rolt \u00fczletl\u00e1nccal, a legnagyobb \u00e1ruh\u00e1z-l\u00e1nc errefel\u00e9…<\/p>\n Na, de vissza az \u00e9vsz\u00e1mokhoz. \u00c9rdekes \u00e9vnek l\u00e1tszik most \u00edgy visszatekintve az 1867. Nek\u00fcnk mindig a kiegyez\u00e9s jut esz\u00fcnkbe, kanadaiaknak a konf\u00f6der\u00e1ci\u00f3, azaz az orsz\u00e1g megalakul\u00e1sa, \u00e9s ekkor adt\u00e1k el Alaszk\u00e1t is az oroszok. <\/p>\n M\u00e9g vissz\u00e1bb, a himnuszhoz, hisz onnan indultam. Mint minden rendes angol gyarmaton, itt is a God Save the King<\/i> ment hossz\u00fa sz\u00e1zadokon \u00e1t. Azt\u00e1n 1880-ban egy francia-kanadai, bizonyos Calixa Lavall\u00e9e<\/b> kompon\u00e1lt egy dallamot Sir Adolphe-Basile Routhier<\/b> (francia nyelv\u0171) sz\u00f6veg\u00e9re. A versezetet t\u00f6bben leford\u00edtott\u00e1k, angolul val\u00f3sz\u00edn\u0171leg 1901-ben, a majdani V. Gy\u00f6rgy kir\u00e1ly l\u00e1togat\u00e1sa idej\u00e9n hangzott el el\u0151sz\u00f6r. V\u00e9g\u00fcl azt\u00e1n egy montr\u00e9ali angol-kanadai t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki b\u00edr\u00f3, Robert Stanley Weir<\/b> 1908-ban leford\u00edtott v\u00e1ltozata terjedt el az angol nyelvter\u00fcleteken. \u00c9s b\u00e1r m\u00e1r 1967-ben kezdem\u00e9nyezt\u00e9k hivatalos himnussz\u00e1 tev\u00e9s\u00e9t, csak 1980-ban sz\u00fcletett err\u0151l t\u00f6rv\u00e9ny. A franci\u00e1k az eredeti sz\u00f6veget haszn\u00e1lj\u00e1k, az angolok az eml\u00edtett t\u00f6rv\u00e9nyben megszabott (nagyj\u00e1b\u00f3l a Weir-f\u00e9le) v\u00e1ltozatot. \u00cdm\u00e9 a sz\u00f6veg(ek):<\/p>\n V\u00e1jtf\u00fclűeknek itt egy .ram file (Real Audio) – meglehet hallgatni: O Canada (221k)<\/a>. V\u00e1jtszeműeknek pedig itt a kotta: O canada kotta<\/a><\/p>\n Namost, megindult a t\u00e1mad\u00e1s PC felől: mert nem el\u00e9g „inkluz\u00edv” – \u00e9rtsd: kirekesztő! Hiszen r\u00f6gt\u00f6n az első sorban azt mondja „native land” = sz\u00fclőf\u00f6ld, \u00e9s akkor a sok szerencs\u00e9tlen emigr\u00e1ns zavarba j\u00f6n, ha \u00e9nekelni kell, vagy hallja, mert ugye, nem is itt sz\u00fcletett. S lesz majd neki ettől lelki s\u00e9r\u00fcl\u00e9se… Azt\u00e1n az m\u00e1r egyenesen felh\u00e1bor\u00edt\u00f3, mondj\u00e1k a feminist\u00e1k, hogy csak a fiaidr\u00f3l esik sz\u00f3: all thy sons. Hol itt az egyenlős\u00e9g? (Ezek, ha tudn\u00e1nak magyarul, r\u00f6gvest kiirtan\u00e1k a baromfi szavunkat vagy k\u00f6telező tenn\u00e9k haszn\u00e1latakor mell\u00e9ragasztani a baromj\u00e1ny v\u00e1ltozatot…)<\/p>\n Van m\u00e1r t\u00f6v\u00e9nyjavaslat, kettő is. Az egyik \u00fagy sz\u00f3l, hogy hivatalos alkalmakkor egy olyan v\u00e1ltozatot kellene haszn\u00e1lni, amelyben egy sor angol, egy sor francia, megint angol, megint francia stb. \u00c9s akkor valahogy \u00fagy p\u00e1ssz\u00edtan\u00e1k ezeket a v\u00e1ltakoz\u00e1sokat, hogy az inkrimin\u00e1lt sorok \u00e9ppen franci\u00e1ul sz\u00f3ln\u00e1nak — amiben persze, nincs eff\u00e9le h\u00edmsoviniszta gal\u00e1ds\u00e1g. A m\u00e1sik szerint \u00e1t kellene k\u00f6lteni a sz\u00f6veget, \u00e9s kiiktatni a „b\u00e1nt\u00f3” passzusokat.<\/p>\n Mivel itt a korm\u00e1nyz\u00f3p\u00e1rt eln\u00f6ke (a minisztereln\u00f6k) nyugd\u00edjba k\u00e9sz\u00fcl – mellesleg \u00e9pp ideje m\u00e1r, mert… na, de hagyjuk -, sz\u00f3val ez\u00e9rt megindult a harc az ut\u00f3dl\u00e1s\u00e9rt. Az egyik hebrencs jel\u00f6lt m\u00e1ris kijelentette, noha tan\u00e1csad\u00f3i \u00f3va intett\u00e9k ettől, hogy ő t\u00e1mogatja a himnusz megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1t. Mellesleg nő az illető. Lett is erre felh\u00f6rd\u00fcl\u00e9s, főleg „Nyugat-Kanad\u00e1ban”. Ez az euf\u00e9mizmus nagyj\u00e1b\u00f3l az Ontario \u00e9s a Szikl\u00e1s-hegys\u00e9g k\u00f6zti ter\u00fcleteket jelenti (teh\u00e1t British Columbi\u00e1t m\u00e1r nem!), a pr\u00e9ri-tartom\u00e1nyokat. Ez a kontinent\u00e1lis z\u00e1rv\u00e1ny Kanada legink\u00e1bb konzervat\u00edv r\u00e9sze, lelkesen ellen\u00e1llnak a multikulturalizmusnak \u00e9s egy\u00e9b divatos marhas\u00e1goknak. Nem szeretik a korm\u00e1nyz\u00f3 Liber\u00e1lis P\u00e1rtot se. Viszont k\u00f6zt\u00fck van Alberta tartom\u00e1ny, amelyik a kőolaj \u00e9s a f\u00f6ldg\u00e1z ok\u00e1n a leggazdagabb. Arrafel\u00e9 sokan mondj\u00e1k, amikor a qu\u00e9beci franci\u00e1k \u00fajra \u00e9s \u00fajra előj\u00f6nnek az elszakad\u00e1s-\u00f6tlet\u00fckkel, hogy hadd menjenek… (de csak akkora ter\u00fclettel, amekkor\u00e1val j\u00f6ttek 1867-ben, teszik hozz\u00e1 az indi\u00e1nok, mert a t\u00f6bbi a mi\u00e9nk!)<\/p>\n \u00dagyhogy, jobb h\u00edj\u00e1n, most majd el lesz\u00fcnk egy darabig ezzel a himnusz-hist\u00f3ri\u00e1val. Most jut eszembe, hogy kor\u00e1bban<\/a> \u00e9n m\u00e1r jegyeztem ide ezt-azt a kanadai identit\u00e1studatr\u00f3l – ami egy s\u00f6rrekl\u00e1mban cs\u00facsos\u00f3dott.<\/p>\n Jelentem, az\u00f3ta a helyzet fokoz\u00f3dott, a Molson serfőzde \u00fajabb gy\u00f6ngyszemmel j\u00e1rult hozz\u00e1 a hangulatemel\u00e9shez. Ezt nemes egyszerűs\u00e9ggel Molson-himnusz n\u00e9ven emlegetik, \u00e9s b\u00e1tran \u00e1ll\u00edtom, ha az ifjabb s\u00f6riv\u00f3 nemzed\u00e9ken m\u00falna, hamarosan ez lenne a himnuszunk. Nagy előnye, hogy egyszerű a sz\u00f6vege – l\u00e1sd al\u00e1bb – \u00e9s igencsak \u00e9nekelhatő a muzsika. Őszint\u00e9n? J\u00f3, f\u00fclbem\u00e1sz\u00f3 muzsika…
\nTon front est ceint de fleurons glorieux!<\/p>\n
\nIl sait porter la croix! <\/p>\n
\nDes plus brillants exploits. <\/p>\n
\nProt\u00e9gera nos foyers et nos droits. <\/p>\n
\nTrue patriot love in all thy sons command.<\/p>\n
\nThe True North strong and free!<\/p>\n
\nO Canada, we stand on guard for thee.<\/p>\n
\nO Canada, we stand on guard for thee.<\/p>\n
\nA sz\u00f6veg \u00edgy sz\u00f3l:<\/p>\n
\nAlso referred to as ‘I Am Canadian’<\/i><\/p>\n
\nNo other place is better than
\nNo matter where I go, I am
\nProud to be Canadian<\/p>\n
\nI am Canadian
\nI am, you know I am
\nI am Canadian<\/p>\n
\nThis land is where I make my stand
\nNo other heart is truer than
\nThe one we call Canadian<\/p>\n
\nI am Canadian (you know I am)
\nI am, you know I am (you know I am)
\nI am Canadian<\/p>\n
![O canada kotta<\/a><\/p>\nNamost, megindult a t\u00e1mad\u00e1s PC felől: mert nem el\u00e9g „inkluz\u00edv” – \u00e9rtsd: kirekesztő! Hiszen r\u00f6gt\u00f6n az első sorban azt mondja „native land” = sz\u00fclőf\u00f6ld, \u00e9s akkor a sok szerencs\u00e9tlen emigr\u00e1ns zavarba j\u00f6n, ha \u00e9nekelni kell, vagy hallja, mert ugye, nem is itt sz\u00fcletett. S lesz majd neki ettől lelki s\u00e9r\u00fcl\u00e9se… Azt\u00e1n az m\u00e1r egyenesen felh\u00e1bor\u00edt\u00f3, mondj\u00e1k a feminist\u00e1k, hogy csak a fiaidr\u00f3l esik sz\u00f3: all thy sons. Hol itt az egyenlős\u00e9g? (Ezek, ha tudn\u00e1nak magyarul, r\u00f6gvest kiirtan\u00e1k a baromfi szavunkat vagy k\u00f6telező tenn\u00e9k haszn\u00e1latakor mell\u00e9ragasztani a baromj\u00e1ny v\u00e1ltozatot…)<\/p>\nVan m\u00e1r t\u00f6v\u00e9nyjavaslat, kettő is. Az egyik \u00fagy sz\u00f3l, hogy hivatalos alkalmakkor egy olyan v\u00e1ltozatot kellene haszn\u00e1lni, amelyben egy sor angol, egy sor francia, megint angol, megint francia stb. \u00c9s akkor valahogy \u00fagy p\u00e1ssz\u00edtan\u00e1k ezeket a v\u00e1ltakoz\u00e1sokat, hogy az inkrimin\u00e1lt sorok \u00e9ppen franci\u00e1ul sz\u00f3ln\u00e1nak — amiben persze, nincs eff\u00e9le h\u00edmsoviniszta gal\u00e1ds\u00e1g. A m\u00e1sik szerint \u00e1t kellene k\u00f6lteni a sz\u00f6veget, \u00e9s kiiktatni a „b\u00e1nt\u00f3” passzusokat.<\/p>\nMivel itt a korm\u00e1nyz\u00f3p\u00e1rt eln\u00f6ke (a minisztereln\u00f6k) nyugd\u00edjba k\u00e9sz\u00fcl – mellesleg \u00e9pp ideje m\u00e1r, mert… na, de hagyjuk -, sz\u00f3val ez\u00e9rt megindult a harc az ut\u00f3dl\u00e1s\u00e9rt. Az egyik hebrencs jel\u00f6lt m\u00e1ris kijelentette, noha tan\u00e1csad\u00f3i \u00f3va intett\u00e9k ettől, hogy ő t\u00e1mogatja a himnusz megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1t. Mellesleg nő az illető. Lett is erre felh\u00f6rd\u00fcl\u00e9s, főleg „Nyugat-Kanad\u00e1ban”. Ez az euf\u00e9mizmus nagyj\u00e1b\u00f3l az Ontario \u00e9s a Szikl\u00e1s-hegys\u00e9g k\u00f6zti ter\u00fcleteket jelenti (teh\u00e1t British Columbi\u00e1t m\u00e1r nem!), a pr\u00e9ri-tartom\u00e1nyokat. Ez a kontinent\u00e1lis z\u00e1rv\u00e1ny Kanada legink\u00e1bb konzervat\u00edv r\u00e9sze, lelkesen ellen\u00e1llnak a multikulturalizmusnak \u00e9s egy\u00e9b divatos marhas\u00e1goknak. Nem szeretik a korm\u00e1nyz\u00f3 Liber\u00e1lis P\u00e1rtot se. Viszont k\u00f6zt\u00fck van Alberta tartom\u00e1ny, amelyik a kőolaj \u00e9s a f\u00f6ldg\u00e1z ok\u00e1n a leggazdagabb. Arrafel\u00e9 sokan mondj\u00e1k, amikor a qu\u00e9beci franci\u00e1k \u00fajra \u00e9s \u00fajra előj\u00f6nnek az elszakad\u00e1s-\u00f6tlet\u00fckkel, hogy hadd menjenek… (de csak akkora ter\u00fclettel, amekkor\u00e1val j\u00f6ttek 1867-ben, teszik hozz\u00e1 az indi\u00e1nok, mert a t\u00f6bbi a mi\u00e9nk!)<\/p>\n\u00dagyhogy, jobb h\u00edj\u00e1n, most majd el lesz\u00fcnk egy darabig ezzel a himnusz-hist\u00f3ri\u00e1val. Most jut eszembe, hogy kor\u00e1bban<\/a> \u00e9n m\u00e1r jegyeztem ide ezt-azt a kanadai identit\u00e1studatr\u00f3l – ami egy s\u00f6rrekl\u00e1mban cs\u00facsos\u00f3dott.<\/p>\nJelentem, az\u00f3ta a helyzet fokoz\u00f3dott, a Molson serfőzde \u00fajabb gy\u00f6ngyszemmel j\u00e1rult hozz\u00e1 a hangulatemel\u00e9shez. Ezt nemes egyszerűs\u00e9ggel Molson-himnusz n\u00e9ven emlegetik, \u00e9s b\u00e1tran \u00e1ll\u00edtom, ha az ifjabb s\u00f6riv\u00f3 nemzed\u00e9ken m\u00falna, hamarosan ez lenne a himnuszunk. Nagy előnye, hogy egyszerű a sz\u00f6vege – l\u00e1sd al\u00e1bb – \u00e9s igencsak \u00e9nekelhatő a muzsika. Őszint\u00e9n? J\u00f3, f\u00fclbem\u00e1sz\u00f3 muzsika… \nA sz\u00f6veg \u00edgy sz\u00f3l:<\/p>\n Molson Anthem<\/b>\nAlso referred to as ‘I Am Canadian’<\/i><\/p>\n I know this place is where I am\nNo other place is better than\nNo matter where I go, I am\nProud to be Canadian<\/p>\n I am, you know I am\nI am Canadian\nI am, you know I am\nI am Canadian<\/p>\n Come on!<\/p>\n I love this country where I am\nThis land is where I make my stand\nNo other heart is truer than\nThe one we call Canadian<\/p>\n Sing it!<\/p>\n I am, you know I am (you know I am)\nI am Canadian (you know I am)\nI am, you know I am (you know I am)\nI am Canadian<\/p>\n I am Canadian<\/center><\/p>\nMP3-ban \u00edgy hangzik<\/a> (1,7 MB). Van egy mozi v\u00e1ltozata is, azt nem t\u00f6lt\u00f6ttem fel, de akinek gyors kapcsolata van \u00e9s megvan hozz\u00e1 a megfelelő szoftver, az n\u00e9zze meg – itt van (.mov file)<\/p>\nAz a baj, hogy nem szeretem a s\u00f6rt. Olyan nagyon…<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"A PC ez\u00fattal sem szem\u00e9lyi sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pet jelent (personal computer), hanem a m\u00e1r-m\u00e1r vessz\u0151parip\u00e1mm\u00e1 v\u00e1lt politically correct egyre terjed\u0151 r\u00f6vid\u00edt\u00e9se. Kanada fiatal orsz\u00e1g. A vikingeket lesz\u00e1m\u00edtva el\u0151sz\u00f6r 1497-ben \u00e9rkezett – val\u00f3sz\u00edn\u0171leg – feh\u00e9r ember errefel\u00e9, John Cabot, angol szolg\u00e1latban \u00e1ll\u00f3 felfedez\u0151 szem\u00e9ly\u00e9ben. Am\u00fagy „le\u00e1nykori” neve Giovanni Cabotto, mert olasz volt. Azt\u00e1n j\u00f6ttek a franci\u00e1k (els\u0151 Cartier… Read More<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"jetpack_post_was_ever_published":false,"_jetpack_newsletter_access":"","_jetpack_dont_email_post_to_subs":false,"_jetpack_newsletter_tier_id":0,"_jetpack_memberships_contains_paywalled_content":false,"_jetpack_memberships_contains_paid_content":false,"footnotes":"","jetpack_publicize_message":"","jetpack_publicize_feature_enabled":true,"jetpack_social_post_already_shared":false,"jetpack_social_options":{"image_generator_settings":{"template":"highway","default_image_id":0,"font":"","enabled":false},"version":2}},"categories":[4],"tags":[],"class_list":["post-60","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-vegyes"],"yoast_head":"\nHimnusz - PC (Canadian Studies 101) - Id\u0151utaz\u00e1sok a t\u00e9rben<\/title>\n<meta name=\"robots\" content=\"index, follow, max-snippet:-1, max-image-preview:large, max-video-preview:-1\" \/>\n<link rel=\"canonical\" href=\"https:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/himnusz-pc-canadian-studies-101\/\" \/>\n<meta property=\"og:locale\" content=\"hu_HU\" \/>\n<meta property=\"og:type\" content=\"article\" \/>\n<meta property=\"og:title\" content=\"Himnusz - PC (Canadian Studies 101) - Id\u0151utaz\u00e1sok a t\u00e9rben\" \/>\n<meta property=\"og:description\" content=\"A PC ez\u00fattal sem szem\u00e9lyi sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pet jelent (personal computer), hanem a m\u00e1r-m\u00e1r vessz\u0151parip\u00e1mm\u00e1 v\u00e1lt politically correct egyre terjed\u0151 r\u00f6vid\u00edt\u00e9se. Kanada fiatal orsz\u00e1g. A vikingeket lesz\u00e1m\u00edtva el\u0151sz\u00f6r 1497-ben \u00e9rkezett – val\u00f3sz\u00edn\u0171leg – feh\u00e9r ember errefel\u00e9, John Cabot, angol szolg\u00e1latban \u00e1ll\u00f3 felfedez\u0151 szem\u00e9ly\u00e9ben. Am\u00fagy „le\u00e1nykori” neve Giovanni Cabotto, mert olasz volt. Azt\u00e1n j\u00f6ttek a franci\u00e1k (els\u0151 Cartier… Read More\" \/>\n<meta property=\"og:url\" content=\"https:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/himnusz-pc-canadian-studies-101\/\" \/>\n<meta property=\"og:site_name\" content=\"Id\u0151utaz\u00e1sok a t\u00e9rben\" \/>\n<meta property=\"article:published_time\" content=\"2003-05-13T12:48:24+00:00\" \/>\n<meta property=\"article:modified_time\" content=\"2016-01-29T18:21:31+00:00\" \/>\n<meta name=\"author\" content=\"Horv\u00e1th Sz. Istv\u00e1n\" \/>\n<meta name=\"twitter:card\" content=\"summary_large_image\" \/>\n<meta name=\"twitter:label1\" content=\"Szerz\u0151:\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data1\" content=\"Horv\u00e1th Sz. Istv\u00e1n\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:label2\" content=\"Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data2\" content=\"7 perc\" \/>\n<script type=\"application\/ld+json\" class=\"yoast-schema-graph\">{\"@context\":\"https:\/\/schema.org\",\"@graph\":[{\"@type\":\"Article\",\"@id\":\"https:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/himnusz-pc-canadian-studies-101\/#article\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/himnusz-pc-canadian-studies-101\/\"},\"author\":{\"name\":\"Horv\u00e1th Sz. Istv\u00e1n\",\"@id\":\"https:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/#\/schema\/person\/98a79057ea7745fc2a1502fd0b4383df\"},\"headline\":\"Himnusz – PC (Canadian Studies 101)\",\"datePublished\":\"2003-05-13T12:48:24+00:00\",\"dateModified\":\"2016-01-29T18:21:31+00:00\",\"mainEntityOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/himnusz-pc-canadian-studies-101\/\"},\"wordCount\":1354,\"commentCount\":1,\"articleSection\":[\"Vegyes\"],\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"CommentAction\",\"name\":\"Comment\",\"target\":[\"https:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/himnusz-pc-canadian-studies-101\/#respond\"]}]},{\"@type\":\"WebPage\",\"@id\":\"https:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/himnusz-pc-canadian-studies-101\/\",\"url\":\"https:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/himnusz-pc-canadian-studies-101\/\",\"name\":\"Himnusz - PC (Canadian Studies 101) - Id\u0151utaz\u00e1sok a t\u00e9rben\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/#website\"},\"datePublished\":\"2003-05-13T12:48:24+00:00\",\"dateModified\":\"2016-01-29T18:21:31+00:00\",\"author\":{\"@id\":\"https:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/#\/schema\/person\/98a79057ea7745fc2a1502fd0b4383df\"},\"breadcrumb\":{\"@id\":\"https:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/himnusz-pc-canadian-studies-101\/#breadcrumb\"},\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"ReadAction\",\"target\":[\"https:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/himnusz-pc-canadian-studies-101\/\"]}]},{\"@type\":\"BreadcrumbList\",\"@id\":\"https:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/himnusz-pc-canadian-studies-101\/#breadcrumb\",\"itemListElement\":[{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":1,\"name\":\"Home\",\"item\":\"https:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/\"},{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":2,\"name\":\"Himnusz – PC (Canadian Studies 101)\"}]},{\"@type\":\"WebSite\",\"@id\":\"https:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/#website\",\"url\":\"https:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/\",\"name\":\"Id\u0151utaz\u00e1sok a t\u00e9rben\",\"description\":\"Magyarul mes\u00e9lni a vil\u00e1gr\u00f3l\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"SearchAction\",\"target\":{\"@type\":\"EntryPoint\",\"urlTemplate\":\"https:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/?s={search_term_string}\"},\"query-input\":{\"@type\":\"PropertyValueSpecification\",\"valueRequired\":true,\"valueName\":\"search_term_string\"}}],\"inLanguage\":\"hu\"},{\"@type\":\"Person\",\"@id\":\"https:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/#\/schema\/person\/98a79057ea7745fc2a1502fd0b4383df\",\"name\":\"Horv\u00e1th Sz. Istv\u00e1n\",\"image\":{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/#\/schema\/person\/image\/\",\"url\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/c28b9e12047dc926800069dd0840eb624b9a76a9c175f0d28a567737078a26ed?s=96&r=g\",\"contentUrl\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/c28b9e12047dc926800069dd0840eb624b9a76a9c175f0d28a567737078a26ed?s=96&r=g\",\"caption\":\"Horv\u00e1th Sz. Istv\u00e1n\"},\"url\":\"https:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/author\/nagyfonok\/\"}]}<\/script>\n<!-- \/ Yoast SEO plugin. -->","yoast_head_json":{"title":"Himnusz - PC (Canadian Studies 101) - Id\u0151utaz\u00e1sok a t\u00e9rben","robots":{"index":"index","follow":"follow","max-snippet":"max-snippet:-1","max-image-preview":"max-image-preview:large","max-video-preview":"max-video-preview:-1"},"canonical":"https:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/himnusz-pc-canadian-studies-101\/","og_locale":"hu_HU","og_type":"article","og_title":"Himnusz - PC (Canadian Studies 101) - Id\u0151utaz\u00e1sok a t\u00e9rben","og_description":"A PC ez\u00fattal sem szem\u00e9lyi sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pet jelent (personal computer), hanem a m\u00e1r-m\u00e1r vessz\u0151parip\u00e1mm\u00e1 v\u00e1lt politically correct egyre terjed\u0151 r\u00f6vid\u00edt\u00e9se. Kanada fiatal orsz\u00e1g. A vikingeket lesz\u00e1m\u00edtva el\u0151sz\u00f6r 1497-ben \u00e9rkezett – val\u00f3sz\u00edn\u0171leg – feh\u00e9r ember errefel\u00e9, John Cabot, angol szolg\u00e1latban \u00e1ll\u00f3 felfedez\u0151 szem\u00e9ly\u00e9ben. Am\u00fagy „le\u00e1nykori” neve Giovanni Cabotto, mert olasz volt. Azt\u00e1n j\u00f6ttek a franci\u00e1k (els\u0151 Cartier… Read More","og_url":"https:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/himnusz-pc-canadian-studies-101\/","og_site_name":"Id\u0151utaz\u00e1sok a t\u00e9rben","article_published_time":"2003-05-13T12:48:24+00:00","article_modified_time":"2016-01-29T18:21:31+00:00","author":"Horv\u00e1th Sz. Istv\u00e1n","twitter_card":"summary_large_image","twitter_misc":{"Szerz\u0151:":"Horv\u00e1th Sz. Istv\u00e1n","Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151":"7 perc"},"schema":{"@context":"https:\/\/schema.org","@graph":[{"@type":"Article","@id":"https:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/himnusz-pc-canadian-studies-101\/#article","isPartOf":{"@id":"https:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/himnusz-pc-canadian-studies-101\/"},"author":{"name":"Horv\u00e1th Sz. Istv\u00e1n","@id":"https:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/#\/schema\/person\/98a79057ea7745fc2a1502fd0b4383df"},"headline":"Himnusz – PC (Canadian Studies 101)","datePublished":"2003-05-13T12:48:24+00:00","dateModified":"2016-01-29T18:21:31+00:00","mainEntityOfPage":{"@id":"https:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/himnusz-pc-canadian-studies-101\/"},"wordCount":1354,"commentCount":1,"articleSection":["Vegyes"],"inLanguage":"hu","potentialAction":[{"@type":"CommentAction","name":"Comment","target":["https:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/himnusz-pc-canadian-studies-101\/#respond"]}]},{"@type":"WebPage","@id":"https:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/himnusz-pc-canadian-studies-101\/","url":"https:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/himnusz-pc-canadian-studies-101\/","name":"Himnusz - PC (Canadian Studies 101) - Id\u0151utaz\u00e1sok a t\u00e9rben","isPartOf":{"@id":"https:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/#website"},"datePublished":"2003-05-13T12:48:24+00:00","dateModified":"2016-01-29T18:21:31+00:00","author":{"@id":"https:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/#\/schema\/person\/98a79057ea7745fc2a1502fd0b4383df"},"breadcrumb":{"@id":"https:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/himnusz-pc-canadian-studies-101\/#breadcrumb"},"inLanguage":"hu","potentialAction":[{"@type":"ReadAction","target":["https:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/himnusz-pc-canadian-studies-101\/"]}]},{"@type":"BreadcrumbList","@id":"https:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/himnusz-pc-canadian-studies-101\/#breadcrumb","itemListElement":[{"@type":"ListItem","position":1,"name":"Home","item":"https:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/"},{"@type":"ListItem","position":2,"name":"Himnusz – PC (Canadian Studies 101)"}]},{"@type":"WebSite","@id":"https:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/#website","url":"https:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/","name":"Id\u0151utaz\u00e1sok a t\u00e9rben","description":"Magyarul mes\u00e9lni a vil\u00e1gr\u00f3l","potentialAction":[{"@type":"SearchAction","target":{"@type":"EntryPoint","urlTemplate":"https:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/?s={search_term_string}"},"query-input":{"@type":"PropertyValueSpecification","valueRequired":true,"valueName":"search_term_string"}}],"inLanguage":"hu"},{"@type":"Person","@id":"https:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/#\/schema\/person\/98a79057ea7745fc2a1502fd0b4383df","name":"Horv\u00e1th Sz. Istv\u00e1n","image":{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/#\/schema\/person\/image\/","url":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/c28b9e12047dc926800069dd0840eb624b9a76a9c175f0d28a567737078a26ed?s=96&r=g","contentUrl":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/c28b9e12047dc926800069dd0840eb624b9a76a9c175f0d28a567737078a26ed?s=96&r=g","caption":"Horv\u00e1th Sz. Istv\u00e1n"},"url":"https:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/author\/nagyfonok\/"}]}},"jetpack_publicize_connections":[],"jetpack_featured_media_url":"","jetpack_shortlink":"https:\/\/wp.me\/p72XfH-Y","jetpack_sharing_enabled":true,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/60","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=60"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/60\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=60"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=60"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=60"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}](\"http:\/\/istvanhorvath.com\/huma\/wp-images\/ocanada.gif\"){kind=link}