Az előző bejegyzésem alatt ketten is rámszóltak, hogy most aztán be kell szállni a mém-játékba. Olvass Wikipédiát, ha tudományoskodást akarsz a mémekről… itt, a blogoszférában egyszerűen azt jelenti, hogy írok valamiről (pl. egy listát) és aztán felkérek még néhány blogger-társat, hogy ők is tegyék ugyanezt. Smindígy. Repül a nehéz mém, ki tudja, hol áll meg.

Ez a legutóbbi El Lobótól indult és a héttitkos/pöttyös hólabdát BDK-nak és a sakraft.hu gazdájának, Farkas Győzőnek (akit a WP magyar oldalairól ismerek). Ők meg mind a ketten felszólítottak a játékra. Ahhoz képest, hogy milyen ritkán írok ide bloggolást, még szép, hogy valaki emlékszik erre a blogra.

Hanem a kettős felhívás máris belevezet a játék lényegébe. Íme, a hét (7) titok, amit most elárulok magamról a köznek:

1. Ejsze nem ismerek 7 magyar bloggert, ezért qrva nehéz lesz ezt a “hétpöttyös luciferi labdát” hét másik bloggernek tovább gurítani… (merthogy az a szabál). Azért nem, mivel nem is olvasok blogokat rendszeresen, csak hébe-hóba; viszont internetes ismerősöket úgy szokás találni, hogy olvasol és kommentálsz blogokat.

2. Ennek ellenére titkon zavar, hogy csak kevesen olvassák az én — szerintem — zseniális blogomat!

3. Lehet, hogy azért kötök nehezen internetes ismeretségeket, mert nem látom a kezüket. Ti. én minden alkalommal, ha új emberekkel találkozom, legelőbb a kezükre nézek, és annak formájából, ujjaik, körmeik alakjából vonok le messzemenő következtetéseket jellemükre, karakterükre nézvést. Itt, ebben a multikulti Kanadában arra a felismerésre jutottam, hogy a fehér embernek van a legdegeneráltabb kezeformája: annyi csúf, formátlan, visszataszító kezet (tömpe ujjat, deformálódott, rágott körmöt) egyetlen másik emberfajtánál sem tapasztaltam! Hanyatlunk?

4. Ifjú koromban nem is tudtam, hogy van ilyen, de ma már tudom, hogy tulajdonképpen kultúrantropológus szerettem volna lenni. Vagy legalább is az kellett volna hogy legyek. (Nem lettem, de ez nem titok…)

5. Bloggertársaktól eltérően én nem vagyok grafomán. Szerintem, lustaság okán nem írok, az asszony szerint (aki mégiscsak pszichiáter!) azért nem, mert afféle enyhe OCPD-szerű1 tünetek akadályoznak ebben: annyira működik valamiféle perfekcionista ösztöke bennem, hogy mindig elnapolom a kész darab közzétételét, mivel úgy vélem, hogy nem tökéletes… (Ez a cionista nem az a cionista!)

6. Soha nem tudom eldönteni, hogy melyik az igaz rám nézvést:
a) általában szeretem az embereket, de egyénekkel/egyedekkel soha nem tudok barátkozni avagy
b) úgy általában nem szeretem ez embereket, de egyedekkel jól össze tudok barátkozni.

7. Az elmúlt egy évben többet tudtam meg és kellett megtanulnom a mellrákról, mint amennyit valaha is tudni akartam.

No, és most jön a legnehezebb része a labdavételes feladatnak: tovább passzolni a hétpettyest hét másik bloggernek (lásd az 1. sz pontot).

Andrassew, Pomperyberlin, Gergely Edit – ez már három, és jöjjenek ehhez a WordPress.hu fórumról megismert ismeretlenek: garrotter, Patai László, Dragon Zoltán, Makó Tamás.

  1. OCPD = Obsessive Compulsive Personality Disorder, szépen magyarul: obszesszív-kompulzív zavar
Megosztom

7 comments on “Fel van dobva a labda…

  • Üdv Moshu!

    Elmélyedve kéjesen a titkaidban 🙂 felmerült bennem a segítő szándékú kérdés:
    tudod-e, hogy a kultúrantropológusoknak van blogja? Lélek és politika címen találod, ha keresed.
    Nálunk a nagyobbik lányom pszichológus, rám meg ő szokott ilyen cionistásakat mondani, de nálunk sem azt jelenti 🙂

    Üdv:
    El Lobo

  • Hááát, igen! Igen, igen, igen és igen! Sikerült megmozdítani a perfekcionista (ld.: Wikipedia 🙂 ) Moshut, a dünnyögő medvét, és ismét írt az elhanyagolt régiségek közé egy újabbat.

    Szeretem olvasni amikor futtatja az eszméjét, és köszönöm, hogy lehajolt egy pöttyösért.

    El*Lobo összeszedheti magát, hogy legalább havonta egyszer írásra késztessük ezt a nyavalygó emberkét, aki talán még a körmét sem rágja… 🙂

    Köszönöm.

  • El Lobo,

    Az jó, ha van blog, mert akkor eggyel több, amit nem olvasok 🙂

    A jövőre nézvést most már csak nyugdíjas szeretnék lenni. Bár az se fenékig téjfel!

  • Jó kis titkaid vannak, kösz, hogy elfogadtad a meghívást a játékba és kösz a trackbacket. Blogolhatnál kicsit rendszeresebben, gyakrabban és többen olvasnánk. De ha akarod, hetente találok neked valami megírandó feladataot 🙂

    egy szépkezű fehér piréz

  • Megtisztelő a felkérés illetve a labda felém történő görgetése, köszönöm! És csatlakozom az előttem szólókhoz: írj rendszeresebben, sokan visszajárnának ide!

  • Bocsánat Moshu, de Dragon Zoli hozzászólására reagálnék, bár a kutya se kért fel rá: Moshu egy kicsit gatyába rázta ezt a blogját – érdemes elkezdeni 2002-től olvasgatni, mert van mit. 🙂
    Bár tényleg: Nem lehetne azért írogatnod még, Moshu? 🙂 Én hamarosan végigérek a teljes naplón, pedig van amit kétszer is olvastam. 🙂

  • Hm. Nem is hallottam még erről a mém játékról. Mindig tanul valami újat az ember.

Comments are closed.