Ha az ember (=bloggoló) kellő kitartással nemír, akkor előbb-utóbb – láncreakciószerűen – kihull az egymásra csodálkozó naplóoldalak belterjes köréből. Nem követik. Nem idézik. Azért ez megnyugtató. Nincs stresszelő idegbaj, hogy valakik is olvassák (azokon kívül, akik veszik a fáradságot, és idejárulva bejegyeznek egy-egy kommentárt). Csak úgy elvan a bloggoló. Magában. Jó-jó, ez is nyilvános magány, mint a színészé (tanult kollégák tudják, honnan parafrazeálok), de azért mégis más. Ha beüt az áramszünet, nem hallom, hogy visszatapsolnak, vagy hurrognak.

Ha egészen őszinte akarnék lenni (néha akarok!), akkor bevallhatnám, hogy tulajdonképpen első perctől kezdve furcsa, visszás érzések kavarogtak bennem amiatt, hogy „irodalmi helyeken” lettem belinkelve, mint olvasmány. Sokminden akartam már lenni az életben, és tán még leszek is (ha nem üt el a hajókötél), de a „magyaríróság” nem volt ezek között. Tán még abból az időből való ez a jólfejlett averzióm, amikor az egyetemi évek alatt körülöttem mindenki író és költő akart lenni. Márminthogy az a kevés férfiú, aki filológiára járt. A nők „csak” tanárnők akartak lenni (többnyire). Aztán lett belőlük sok unalmas anyuka* meg háziasszony (megintcsak: többnyire). Én ma sem tudom, mit kerestem ott…
__________
*Bár néhányukról anyukakorukat megelőző vidám éveikből (éveinkből?) unalmasnak egyáltalán nem mondható, kellemesen bolondos emlékek rémlenek. BTW: ez egy hülye szó, mert semmi „rém”-jellegű nincs az emlékekben. Csak kacérkodások, flörtök, szeretkezések. De ez ejsze más (web)lapra tartozik.

Vissza a bloghoz (nem mintha elmentünk volna). Úgy kellene írni, mint a nagy elődök tették (papír)naplójukban: széklet állagát és valós vagy képzelt bajokat, meg a körülöttünk megfordult személyek hülyeségeit jegyezve. Ehhez képest az online napló baromira udvarias. Kímél – és eltakar. Bélműködést nem érint. Asszonyiállattal való üzekedést nem jegyez. (GT mondta volt egyszer: dehát semmi szex nincs ezekben a bloggokban… mintha nemtelen angyalok írnák őket – ezt már én mondom). Webasszonyok is csak olykor futólag említve. Blog hátterében zajló volt és még voltabb (netán eljövendő) szeretőkkel való információcsere blokkolva. Egy betű, de micsoda különbség!

Viszont baromira szeretünk okosakat hümmögni.
Hümm—–