2003-11-04 | 3 hozzászólás Váratlanul üzent a régi iskolám. Ebből is látszik, hogy nem vagyok egy Ady, mert akkor én izennék… A régi iskolámat – Kolozsváron – ma Báthory Líceumnak hívják, viszont az én időmben az akkor szokásos számozással egyszerűen a „tizenegyes” volt, azaz a 11. sz. Líc. Annyi neve volt az évszázadok folyamán, hogy ember legyen, aki mind tudja őket: jezsuiták, piaristák és még ki tudja miféle -isták okítottak benne, de mindig jó iskolának számított. Alapvetően három nagy hagyományú középiskola volt a városban: a refek, az uniterek és a miénk. A hatvanas években a hivatalos nevük: Ady-ªincai, Brassai, 11-es. [Román iskolába járt ismerősöm mesélte annak idején, hogy amikor román irodalomtörténeti órán először beszéltek nekik az ún. „erdélyi iskola” triászáról – Samuil Micu-Klein, Petru Maior és Gheorghe Şincai -, az egyik nebuló csodálkozva felkiáltott: ez utóbbit nem Ady-Şincai-nak hívják…? Dehogynem, és Victor Babeşt – Babeş-Bolyainak, mondom én.] Itt a levél, amit kaptam: „A nagyapáink, nagyanyáink, Szemükben biztatás vagy vád: Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát.” Reményik Sándor Kedves régi diáktársak A nevem Kocsis (Görög) Juli, 1982-ben végeztem iskolánkban, akkor még 3-as Mat.-Fiz. Jelenleg a Báthory Szülõi Szövetség elnöke vagyok és ebben a minõségben írok mindenkinek. A címeket a www.bathory.ro/oregdiak/oreg.sql weblapról kaptam meg és úgy gondoltam, hogy örülni fogtok, ha idonként hírt adunk majd az iskolánkról. A Szülõi Szövetséget egy éve alakítottuk át jogi személlyé, hogy törvényesíteni tudjuk a szülõktõl begyûjtött iskolapénzeket, régi Báthorysok adományait, segíteni tudjuk az iskolát és természetesen gyerekeinket, akik odajárnak. Az iskola vezetõsége pályázatokat nyújt be, hogy mire van igénye, és mi a közgyûléseken megszavazva célirányúan tudjuk a pénzeket kezelni. Sajnos a begyûlt összegek messze nem fedezik az igényeket: versenyekre való utaztatásokat a gyerekeknek, díjakat, Báthory-napok rendezvényeit, szertárak felszerelését, osztályok rendbetételét, iskola karbantartását, tankönyveket, mert ugye nálunk ingyenes a tanítás, csak éppen a szülõk kell megvegyék a tankönyveket is és sok más mindent, amire nincs pénz az államkasszában, vagy a városi tanács elõszeretettel osztja szét más iskoláknak azt a kevés pénzmagot amivel rendelkezik. 2001-ben az iskolában is vezetõségváltás volt. Tõkés Elek új igazgatónak besegítve látványosan sikerült rendbetenni az iskolaépületet, tornatermeket, iskolaudvarokat, osztályokat. Videóberendezést szereltünk az épületekre, hogy ne lehessen többet kívülrõl a frissen festett falakra magyarellenes jelszavakat írni. Nagyon sok mindenben lehetne még segíteni: tankönyveket venni, felszerelést, fénymásolót, díjakat alapítani meghalt tanáraink emlékére, pl. Libál Ilona matematika vagy Török Márta magyar irodalom díjakat. A tanári kar nagyrésze hivatástudatból és becsületbol dolgozik olyan kevés fizetésért, hogy már tiszta szégyen, és ingyen tartanak felkészítõket a IX. osztályban és az érettségire, csak azért mert úgy érzik, hogy kötelezi õket a 425 éves múlt, s akkor még nem szóltam a hátrányos családi helyzetben levõ, árva és félárva diákokról, akiknek az év eleji tanszercsomag megvásárlása is egy óriási segítség. Sajnos, sok a hátrányos helyzetû jótanuló, aki nem juthatna el versenyekre nélkülünk, de itt vannak a kisegítõs osztályok is, ahol szellemileg sérült magyar gyerekeket próbálnak tanítani és segíteni, hogy beilleszkedjenek a mindennapi életbe a saját anyanyelvükön, mert állami szinten csak román kisegítõ osztályok léteznek. Ezeknek a gyerekeknek járna minden nap egy meleg leves az államkasszából, de mivel nem egy szakosodott intézetbe járnak, a magyar gyerekeknek nem utalnak ki erre pénzt. És még mindig nincs vége a felsorolásnak… Mindezeknek a gondoknak a felvállalására és orvoslására alakultunk át jogi személlyé. Sokan vagyunk régi végzõsök úgy a tanári karban, mint a Szülõi Szövetségben. Nekünk az iskola mindig csak adott. Soha nem kért semmit. Most sem kér! De mivel benne vagyunk a mindennapi életben, látjuk mennyi mindenre volna szükség. Felnõttünk és becsületes emberek lettünk. Ebben nem kis része van az iskolának. Úgy gondoljuk, hogy most rajtunk a sor felajánlani azt a segítséget, amit tudunk, hogy bár egy részét lerójjuk annak az útravalónak amivel elindítottak bennünket. „Menj! Mi bízunk benned!” Szeptemberben megjelent Palkó Attila bácsinak egy könyve: Az örök iskola, a közelgõ 425 éves évforduló alkalmából, amibe régi diákok és tanárok cikkei, visszaemlékezései vannak. A Szülõi Szövetségnél lehet igényelni, a „Szent Jóska”, kicsiépület elsõ emeletén az igazgatói irodában, vagy elküldjük postán a megadott címre. Benedek Dezsõ és Attila bácsi jóvoltából a könyv INGYENES, de szeretettel fogadunk el bármilyen adományt. ASOCIATIA PARINTILOR BÁTHORY SZÜLÕI SZÖVETSÉG 2511000013652707 – LEI 2511001013652707 – $ 2511022013652707 – EUR BANCA TRANSILVANIA, CLUJ Kérek mindenkit, aki ezt a levelet megkapta, jelezzen vissza. Ugyanis az április utolsó hetében megszervezendõ Báthory-napok ünnepségére és az iskola fennállásának 425. évfordulójára szeretnénk egy nagyszabású iskolatalálkozót szervezni, amire minden végzõs osztályt meg szeretnénk hívni, az összes régi tanárral együtt. Ehhez azonban szükség van minden osztályból egy diákra, aki vállalja, hogy osztálytársait értesíti és velünk tartja a kapcsolatot, decemberig benevezi az osztályt a 425. érettségi találkozóra. Várjuk válaszaitokat a Báthory Szülõi Szövetség címére: 3400 Cluj-Napoca, str. Universităţii nr. 10 preşedinte Kocsis Juliana Romania vagy e-mail-ben: bathory_szuloi_szovetseg@yahoo.com Addig is minden régi diáktársamtól Kányádi Sándor soraival búcsúzom: Addig vagyunk, leszünk, amig a lépcsõk bennünk is vásnak, vénülnek, újulnak a falak, amíg halljuk a csengõt, s benne a tengert és minden Rodostóban Zágont. Szeretettel, Görög Juli Hátha olyanok is idetévednek, akik a „tizenegyesbe” jártak… És itt az iskola weblapja, mert a levélben jelzett oldalról – webmesteri műhiba okán – nem lehet a főoldalra jutni. Megosztom
A megjegyzések, technikai kérdések stb. elküldéséhez kellene egy webmesteri email-cím az oldalra… Jobb helyeken úgy szokják 🙂
Hát ez meglepetés a javából! Rég nem jártam be Moshu oldalára, most (percnyi időm lévén a Kolozsvár és Vásárhely közötti állandó rohangálásban) benéztem ide, és olvasom, hogy Moshu a 11-ben végzett. Különös véletlen: én is. Akkoriban kezdték átnevezgetni Báthoryra, amikor mi végeztünk.
Köszönöm az értékelő szavakat, amióta a levelet küldtem már megvan a B.SZ.SZ.honlapja is, igaz még dolgozunk rajta, és folyamatosan fogjuk bővíteni,de már érdemes megnézni, akkor is, ha még vannak benne hibák, sőt szeretettel várunk és fogadunk minden megjegyzést, jó ötletet, kritikát, és kérek minden volt diákot, jelentkezzen be az adatbázisba és a 425 éves ünnepségekre.