CC2. – avagy a Kreatív Közlegelő

Bár minimális volt a visszajelzés a CC-vel kapcsolatos minapi bejegyzésemre, sőt a Fórumban se verik le egymást a hozzászólók, azért én tovább folytattam a kutakodást és elmélkedést. Találtam magyar oldalakon CC-emblémát, ismertetőket magyarul is, továbbá a témához kapcsolódó érdekes cikkeket. Az elmélkedésről majd a maga idejében, most itt csak a web-böngészés eredményeiről számolok be.

Figyelmeztetés! Ez egy hosszú bejegyzés, csak akkor kattints a tovább-ra, ha van időd és tényleg érdekel.

1. Először is a gugliban (Google) rákérdeztem a csak magyar nyelvű oldalakra, ahol előfordul a Creative Commons kifejezés. Első nekifutásra azt mondja, talált 733 oldalt, de aztán az 59-ik után figyelmeztet, hogy ami ezután következne, az mind ismétlés. Ismétlés van persze az első 59-ben is, még én is benne vagyok ezzel a bloggal, és a találatok zöme valamilyen módon a szabadszoftveres mozgalomhoz tartozik, akik amúgy is a nagy (C) „ellenségei”… Pl. a weblabor
A másik nagy csoportot a bloggerek alkotják, ami teljesen érthető, hiszen a magunkfajta web-exhibicionisták leghőbb vágya, hogy mindenki olvassa, terjessze, másolja napi termésünket.
De ezek szerint nem tévedtem nagyot, amikor azt saccoltam a múltkor, hogy nem sokan ismerik magyar nyelvterületen a CC-t.

2. FSF.hu Alapítványnak (http://www.fsf.hu/ a FSF gondolom, a Free Software Foundation helyett áll) van egy hírlevele, ennek 2003. november 18-i számában olvasható egy szakmai ismertetés a CC-ről. Mivel az oldalon sehol semmiféle copyright jellegű izét nem láttam (igaz, CC-t se), úgy döntöttem, idemásolom a szöveget a megfelelő hivatkozással:
[lelőhely: http://www.fsf.hu/index.php/FSFhu-hirlevel-2]

3. Varázsló. A szövegben emlegetett „varázsló”-hoz már én is megadtam korábban a linket, nagyjából ez látható rajta.

Tehát van 3 kérdés, ezekre 2, illetve az utolsónál 3 lehetséges válasz. Ez elvben 12 variált licenszt jelentene, de gyakorlatilag csak 11 – mivel amikor semmiféle kikötés nincs, akkor az már a PD, azaz public domain (köztulajdon, közkincs) kategóriába tartozik.
Ha belekattintgattunk a megfelelő likakba, és alul egy – itt nem látszó – gombot megnyomunk, eljutunk a kiválasztott licenszfajtához, és megkapjuk a HTML-kódot is, amivel beapplikálhatjuk az oldalunkra.
Nézzük még egyszer, milyen kérdésekre is kell választ adni:
a) Require attribuiton? – Meg kell-e jelölni az eredeti szerzőt?
Igen – Nem
b) Allow commercial uses of your work? – Kereskedelmi célokra felhasználható-e a mű?
Igen – Nem
c) Módosítás megengedve?
Igen – Nem – Igen, ha ugyanígy megosztod másokkal (a keletkezett darabot)
[gyakorlatilag ez egy ugyanilyen CC licensz alatti közzétételt jelent]

Amikor a varázsló megvarázsolja a a licenszet, akkor a kinyíló oldalon egy a Creative Commons által kibocsájtott „okiratot” (okiratba foglalt szerződést) látunk – mondom gyorsan, mielőtt még ezt is valaki eszetlen félrefordítaná közös tett címen pl. Félrefordításról bővebben alant az 5. pontban.

Tehát a varázslóban kijelölt válaszaink alapján ebben az okiratban a következő jelekkel találkozhatunk:
– by azaz „by attrubution” = a szerző nevének feltüntetésével másolható, terjeszthető, közölhető stb.

– (nc) = csak non-profit felhasználásra, elég egyértelmű a jel!

– (nm) = nem módosítható, tehát csak az eredetivel „egyenlő” formában terjeszthető

– (sa) = „share alike”, módosítható, de a keletkezett művet ehhez hasonló, tovább módosítható stb. licensz alapján lehet terjeszteni

4. Akit érdekelnek a téma körüli elméleti fejtegetések, és esetleg nem olvas angolul (mert csak oroszt tanítottak neki, mint nekem is hajdanán!), annak itt van egy csokorra való tanulmány magyarra fordítva, illetve magyar szerzőktől az Exindex online lapban.

A listában felsoroltak közül az utolsó, Wu Ming: A történet mindenkié: történetmondók, tömegek és a „szellemi tulajdon” elutasítása c. darab olvastán valamiért rögvest Andrassew Iván webnaplója jutott eszembe, mint „történetmondó”. De a többi is igen tanulságos.
Ám van itt egy kis hümmögnivalóm is. A legtöbb fordítás eredetije CC vagy PD alatt jelent meg. (Majdnem mindeniket megnéztem eredetiben is, mert manapság nem bízom a fordítókban, túl sok a dilettáns, pancser… a legtöbb szöveg innen származik http://world-information.org/wio/wsis/texts és CC licensz alatt használható) Ehhez képest az Exindex pofátlanul odarakja minden oldal aljára, hogy
exindex © 2000-2004
Nanehogymán…

5. A közlegelő.
(Vannak weboldalak, ahol a copyright túlkapások elleni tiltakozásul a CopyLeft kifejezést használják, arra utalva, hogy „elhagyják” ezt az őrültséget.) Találtam viszont 2 oldalt, ahol az eredeti angol CC szöveg – This weblog is licensed under a Creative Commons License – a következő módon jelenik meg magyarul: Ezt az ismeretet kérem, hogy a Közös Kreatív Szabályai szerint többszörösítsük. http://cpst.hu/tiki-index.php?page_ref_id=3 (Más magyarításra még nem bukkantam)

Most a „többszörösítsük” ( több szőrös) zűrzavarától eltekintek, s csak futólag említem, hogy akár a jóságos doktorbácsik hogyvagyunk-hogyvagyunk kiszólására is emlékeztethetne, ha lenne ilyen szó; az „ismeret”-tel nem tudok mit kezdeni, így hát nem is akarok semmit. Hanem!
Ott ez a baromság, hogy Közös Kreatív Szabályai… ettől bizony idegbajt kaptam (nomen est omen: napibajom, az agybaj)

Hogy a License nem szabályokat jelent – az még csak hagyján. Engedély talán ebben a facsarásban megfelelőbb lett volna: XY engedély alapján többszörö… izé, soxorosítható. Terjeszthető. Közölhető.

Ám a Közös Kreatív akkor se megy le a torkomon. Először is az angolban a creative a jelző (úgysimint melléknév), és a commons a jelzett szó (főnév). Botcsinálta fordítóban is biztosan felötlik, hogy „kreatív közös” lenne a szószerinti fordítás, de a két melléknévtől vélhetően zavarba jön. Zavarba jöhetne a használt sorrendtől is is, mert a „közös kreatív”-nak sincs semmi értelme.

A ‘kreatív’ még úgy-ahogy a helyén van. Bár az Országh-féle (CD-)szótár azt mondja: teremtő, alkotó, alkotóképes építő; alkotási, teremtési. Ezeket itt most jobb meggyőződésem ellenére adtam meg, az akadékoskodásokat megelőzendő, mert én magam – hacsak lehet és egyáltalán szükséges – egynyelvű szótárakat forgatok, még fordítói munka esetén is. Sőt! akkor igazán. A jó szótárakban mindig van magyarázat a használatra, árnyalatokra, holdudvarra. De ugorjunk a következőre.

Common(s). Először is észre kellene venni, hogy nem melléknévvel, hanem jelzett szóként főnévvel van dolgunk. Angolban a melléknévnek NINCS többes száma (az -s a végén!). És a főnév esetében sem biztos, hogy a többes szám ugyanazt jelenti. Ilyen magyarul is van, vö. jó és javak.
Tehát ismét az Országh:
1.
a) legelő, ugar, parlag
b) közlegelő
c) [jog] common right, right of common = használat(i jog)
legeltetésre, halászásra, faizásra stb.
common of pasture/pasturage = legeltetési jog
{{popup dict.gif dict 768×524}}itt az eredeti
…
4. commons (pl)
a) a nép, a harmadik rend
b) the House of Commons = angol alsóház
{{popup dict2.gif dict2 768×524}}és ismét az eredeti

Én a magam kútfeje szerint az 1c és a 4a szójátéka táján tapogatóznék, ha fordítanom kellene. A 4a-ra – nép, köznép – eleve gyanakodtam, és aztán ebbéli hitemben megerősített egy angol cikk címe az O’Reilly hálózaton: Returning Creativity to the Commons –

Azt gondolom, nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, az egész kezdeményezés arról szól, hogy az alkotás (és a hozzá fűződő szerzői jogok) térjen(ek) vissza a közös használati jog legelőjére 🙂 – ne a kiadók és ügyvédek bankszámláját hízlalják… Az elektronikus kor „harmadik rendje” lázadoz a szellemi hatalmat (is) kizárólag csak maguknak akaró rendekkel szemben.

CC = KK = Kreatív Közlegelő