A Gergely-naptár szerint ünnepelőknek kelllemes húsvétot.

A napokban itt a média (de gondolom, máshol is) ontotta a húsvéti tárgyú írásokat, filmeket, műsorokat. Persze, mindenki azt hallja ki magának ezekből, ami a szívéhez közelebb áll. Vagy aminek a hiányát jobban érzi, mint mások.

Közben elgondolkoztam azon, milyen furcsa, hogy ezt az ünnepet a kereszténység olyan „össze-vissza” ünnepli. Nemcsak a nyugati és a keleti egyházi naptárak eltérése miatt, hanem még a nyugati szférában is egyik ország hagyománya a a nagypénteket, másik a húsvét másodnapját teszi munkaszünetté… Holott, jelentésőge szerint ez kellene legyen a kereszténység legfontosabb, legegységesebb ünnepe! Mert azt, hogy (karácsonykor?) megszületett egy Jóshué nevű egyén több mint kétezer évvel ezelőtt, azt most már szinte mindenki tényként kezeli. Az életéről már többet vitáznak, és arról ami a halála után történt – vagy mások szerint nem történt – az… nos az a kereszténység alapköve. Feltámadás nélkül mincs kereszténység.

Talán helyénvalóbb úgy fogalmazni: annak alapköve a feltámadás, amivé vált, alakult a páli tanításokra épülő keresztény egyház. Mert minden egyéb hagyományt gondosan kiirtottak az idők folyamán. Se Jakab, a testvér, se Tamás, a gnosztikus nem épült be kánonba. Valahányszor ezekről a kérdésekről hallok, olvasok, szinte személyes veszteségként élem át mindannak a tudásnak az eltűnését, amit a – különben sikeres! – egyházépítők elfojtottak, megsemmisítettek. Határozottan szegényebbek vagyunk…Valaki egyszer úgy fogalmazott, hogy az ortodox tanítás (és ez itt most nem a szűken vett keleti kereszténységet, hanem a századokon át fennmaradt „hivatalos” dogmát jelenti) azt követeli tőlünk, hogy imádattal tiszteljük Jézust, míg pl. a kiölt gnosztikus hagyomány arra bíztatott (volna), hogy olyanokká váljunk, mint ő.

Ám az ellenőrizhetetlen, nem egyházi csatornákon történő kommuni(káci)ónak nem volt helye a lassan kialakuló Európában. Az egyén csak az egyházon keresztül tudhat Teremtőjéről. (tud = gnoszeo). Aztán majd a sokat ünnepelt ráció trónrakerülésével végleg elveszett a remény a nyugati kultúrkörben a másfajta tudás(ok) létjogosultságára. (Az csak zárójel, hogy végül aztán e sterilen racionális „fejlődés” csúcsán az emberállat elkezdi keresni, pótszerekkel pótolni azt, amit gondosan kiirtott magából…)

Igen, néztem párhuzamosan műsort ma Jakab osszuáriumáról és Tamás evangéliumáról – is. Aztán jött volna egy film, de azt már láttam régen: The Mission. Jezsuiták Dél-Amerikában, Robert de Niro, Jeremy Irons, Liam Neeson és a többiek. Jó mozi.
Az ilyen filmek, különösen egy oly napon, amikor a fentiekhez hasonló gondolatok kavarognak bennem, mindig eszembe juttatják félbeszakadt misszionáriusi készülődésem. De attól tartok, annak végigbeszéléshez nem elég egy ilyen röpke bloggolás.

Így gyűlnek aztán egyre nyomasztóbb teherré a keresés meg nem írt stációinak adósságai.

Megosztom

8 comments on “Húsvét

  • Te Moshu, ha nem volna itt ez a hányan bátorkodtak, hányan nem bátorkodtak, akkor, lehet, többen bátorkodnának.
    őszintén mondom, nekem azonnal elviszi a kedvemet a bátorkodástól ez a hányan bátorkodtak. Mit gondolsz?

  • Még az is lehet, hogy igazad van! – merthogy ritkán ugyan, de megesik, hogy másnak is igaza van, nemcsak nekem 🙂

  • Nade ilyet! Én soha nem gondolom, hogy másnak lehet igaza, ha úgy látom, mégis, ráhagyom. Mint te most. Hülyéknek is lehet néha :)).

  • Spenót: Azzal a fajta misszionárkodással nekem is sok bajom van. Mint látod, nem is lettem az, bár… – nos, erről fogok írni majd!

    onagyz: a gépismétléseket kiirtottam, nem baj?

  • Kösz és elnézést, nem indult, azért nyomta rá újra, aztán méginkább nem indult, ekkor harmadszor. Reménylem, elhiszed, hogy nem akartam három példányban magamat. Gyakran egyben is elég vagyok. Sőt.
    meg azt is látom, hogy a bátorkodást lelőtted. Ez tiszteletreméltó :))

  • A Húsvéttel kapcsolatban nekem egy teljesen más és provokatív gondolatom van: Mind a mai napig nem értem, hogy a protestánsoknál a Nagypéntek is ünnepnap. Ha komolyan vesszük a dolgokat, akkor miért kellene a vallásalapítónak pont a megölését megünnepelni? Ezt én – épp a kereszténység szempontjából – meglehetősen perverz ötletnek tartom. De lehet, hogy csak az örökös kétkedő bújt ki megint belőlem.

    Moshu, viszont vitatkoznék veled. Ha már a születése datumában nem tudunk megegyezni, hisz a betlehemi csillagot vizsgáló csillagászok szerint ez lehetett három évvel korábban vagy néggyel később, valószínűleg tavasszal, de semmi esetre sem dec. 25-én, ha az életéről is csak mendemondák vannak, hisz maga nem írt le semmit, élő tanu sem, az evangéliumok pedig 40-200 évvel a halála után íródtak, akkor miért pont a halálának időpontjában legyenek az egyházak egységesek?

  • Bocs Moshu, nem akarlak bántani, de nekem a misszionáriusok nagyon a bögyömben vannak. A történelem során túl sok disznósághoz asszisztáltak aktívan.
    Mélyen erkölcstelennek tartom, hogy más, kiszolgáltatott kultúrák identitását tönkretéve, erőszakosan térítenek. Milyen jogon tartják mások hitét hamisnak?
    A gyarmatosítás, talán, legdurvább eszközei voltak, s a kultúrális gyarmatosítást máig művelik. Egy észak-amerikai indián szerint népüket az alkohollal és a Bibliával írtották ki.

  • Ez kb. olyan,mint a Homérosz ügy. Nem biztos, hogy létezett, de biztos, hogy vak volt.

Comments are closed.