… hogy valakik gondoskodnak a „határontúliakról” e-világi 🙂 ügyekben.
A magyarországi Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) honlapjáról elérhető eVilág pályázati kiírása szerint s most idézek:

„Határon túli magyar kultúra digitalizálása program: Magyarországon bejegyzett civil valamint non-profit szervezetek pályázhatnak, amelyek vállalják a határon túli magyar kulturális értékek digitális feldolgozását és elektronikus vagy nyomdai úton történő közzétételét, terjesztését.”
(Kiemelés tőlem – Moshu)

Erről szeretetszolga korszakom élményei jutnak eszembe. Igen sokszor megesik, hogy X ország nagy garral bejelenti: 1-10-100-akárhány millió dollárt áldoz Y szegényország megsegítésére. Taps, ováció! Az apróbetűs függeléket már senki nem nézi meg (Read the fine print! – tanítják errefelé). Abban legtöbbször az áll, hogy a pénzt kizárólag az X országban gyártott termékekre lehet költeni – mondjuk esőkabátot lehet venni a Szahel-övezet szárzaságtól szenvedő éhezőinek.

Azért az nem semmi, hogy a digitál-korszak idején is (értsd: a világ minden pontja elérhető!) maradunk röghöz kötve… Az IHM-nél úgy látszik az evilág még nem globál, talán a túlvilág???

Megosztom