… ha nem írnám meg ezt a cikkentyűt.

Szóval, tegnap, szeptember 15-én (ez volt gyerekkoromban az iskolakezdés napja!) arra ébredtem, hogy J. Tibor barátomtól emil várt a ládában: kellene neki Kányádi Sándor Távirat c. versének az angol fordítása, tudnék-e segíteni — “Egy grafikámba szeretném belekomponálni, nem tudnál kisegíteni?”
KanyadiSandorFotoThalerTamas
Bevallom, semmit nem tudtam erről a versről, úgyhogy elébb gyorsan meggugliztam, és aztán elkezdtem keresgélni, vajon létezik-e angol változat. Nem találtam, így hát visszaírtam Tibor barátomnak, aki mellesleg kitűnő grafikus és jelenleg svéd… miszerint nem látok sehol angol fordítást. De nagyon lelkesen elküldtem neki a megtalált magyar verset:

Távirat

csákányosok lánctalpas földgyaluk
rohamoznak reszkető kis falut
dől a kémény menekül a kuvik
ÁLLÍTSÁTOK MEG ARTURO UIT!

1988


Na, ezzel ő nem sokra ment, és visszaírta, hogy: “Hát a magyar nekem is meg van, egy angol kellene […]
Közben ő is, én is keresgéltünk a neten, találtunk egy angol Kányádi kötetet, Dancing Embers címmel, fordító: Paul Sohar. Még az Amazon is árulja, és ha odakattintsz, meg is rendelheted!

Rábukkantam egy igen derék interjúra is (angolul), amit a fordító készített Kányádival. Megvan magyarul is az Irodalmi Jelen tavaly júliusi számában… És ha megguglizod az angol kötet címét, igen jó kritikákat, recenziókat találhatsz. De nem tudhattuk, hogy ez a vers benne van-é, ennélfogva nem tolakodtunk megvásárolni.

Tibor viszont tovább macerált: “Te nem érzel kisértést esetleg?!

Ezen elgondolkoztam, kicsit körbeszaglásztam a neten, és szószerint ezt válaszoltam:
(megj. a történelmi hűség kedvéért, nem cenzurázom magamat, ám a gyengéd lelkűeknek álljon itt a figyelmeztetés, hogy magán izeneteimben nem mindig vagyok szalonképes!)

Az a Sohar nevű ember látszik az egyetlennek, aki K-t fordított angolra. Az ő könyvét, ill. infót a könyvről találtam, de nem éreztem ingerenciát, hogy megvegyem 🙂
Mellesleg, az se nem biztos, hogy ippeg ez a vers le van fordítva abban a kötetben.

Kísértést a fordításhoz? Hát… nem nagyon, hogy megmondjam az őszintét.

Qrvább feladat, mint gondolnád – már ott kezdődik a baj, hogy ami nekünk (bozgoroknak) egy ismerősen csengő Brecht darab címe, amit jól lehet használni arra a bújtatott jelentésre, hogy “állítsátok meg az őrült diktátort”…, az angolul (és német originálban, mellesleg) teljesen másképp hangzik:
The Resistible Rise of Arturo Ui (original German title: Der aufhaltsame Aufstieg des Arturo Ui)
… na, most ezzel mijafaszt kezdjünk, mert az angol olvasónak semmi olyasmi nem “rezonál”, hogy ÁLLITSÁTOK MEG ARTURO UIT, és itt a versben az egész játék azon van, hogy állítsátok meg!
De ez angol Brecht-címben nincs ilyen 🙁 – ha nem a címet idézed, akkor nem tudja, mit kezdjen vele… ám az a sejtésem, hogy neked éppen az “álljtsátok meg” szöveg a fontos, vagy nem?

Na, ezért (is) macerás rabszolgamunka a fordítás.

PilgrimKitérő. Én első kézből tudom, hogy a fordítás macera, mert Kolozsváron évekig (orosz-román) műszaki fordítóként robotoltam, aztán magyarra fordítottam Vladimir (Vlagyimir?) Nabokov Luzsin-védelem c. regényét. Ez még a nyolcvanas évek végén történt, és 1990 elején jelent meg Budapesten az Európa Kiadónál, idén a könyvhétre újra kiadták. Jut erről eszembe: vajon nem jár nekem ezért újfent némi pénz??? Majd fogok erről külön bloggolni… És aztán már itt Kanadában lefordítottam egy szabadkőműves tárgyú könyvet angolból magyarra, ámbátor soha nem jelent meg. Ezt itt jobboldalt…
A sok rutinmelót, amit itteni tolmács/fordító korszakomban követtem el dokumentum-fordítások örvén, azt most nem is számolom, az csak pénzkeresés volt… A leghülyébb dolgok olyan jogi papírokkal voltak, amiket ilyen nevű ügyvédek követtek el: dr. Kovács Józsefné dr. Kiss Ibolya.

Vissza Kányádihoz. Barátom igen tömören válaszolt a fenti levelemre:

de igen, rátappintottal. egy kicsit azért rágodj rajta háha…
/Tibi

Aztán az éjszaka, amíg én aludtam, valamikor egy óra tájban ez érkezett emilben:

Végül George Szirtes felajánlotta, hogy lefordítja a verset és elküldtem neki a magyart.
http://www.georgeszirtes.co.uk/

Na, mire itt is reggel lett, és odamentem közelebbről megvizslatni, a George Szirtes (ejsze, Szirtes György valaha…) honlapját, addigra már ott állt nem egy, de két darab remek fordítás is! És közben persze, jött az emil is Tibortól:

tök ingyé csinálta meg, itt van mind a kettő, mit szosz hezzájuk :

Telegram

axes tanks like jack-planes ruin and pillage
all hell breaks loose on a small trembling village
chimneys tumble screech owl flees hope fades
ARTURO UI’S HERE! RAISE BARRICADES!

és

pickaxe tank-like bulldozer ruin pillage
all hell breaks loose on a small trembling village
chimneys tumble screech owl flees hope fades
ARTURO UI’S HERE! RAISE BARRICADES!

/Tibi

Há’ mit szólhatnék? Gyorsan odamentem, még többet megtudni a fordító George Szirtesről, rátaláltam a blogjára is, ahol szintén első oldalon szerepel a két fordításról szóló hír. (Ha később olvasnád ezt, amikor már újabb blog bejegyzések leszorítják a hírt, akkor ide kattints!) A blogban azt ígéri, hogy később majd írni fog versfordításról. Erőst várom. Ide tenném a képét is ennek a derék embernek, de attól tartok valamiféle kopirájtos portré az ott a honlapján, ezért nem teszem.

Na, végül aztán összefoglaltam a tanulságokat a barátomnak, ekképpen:

Mijjen derék 🙂

Én a 2-ikra szavazok!

És, ha még kellett, itt az élő példa a fordítás aranyszabályaira:
– költő fordítson költőt
– a célnyelv (amire fordítunk) legyen az anyanyelved… vagy legalább is az a nyelv, amelyikkel a legjobban tudsz bánni
– ha érted/érzed az eredeti szöveget és a konnotációt, mögöttes tartalmat, jelentés-holdudvart, rejtett utalásait, akkor a célnyelv kultúrájának megfelelően kreáld újra azokat úgy, hogy az idegen olvasó is valami hasonló élményt kapjon, mint az eredeti

Annak ellenére, hogy én nem lettem volna képes megcsinálni (N.B. nem vagyok, sosem voltam költőfajta, csak tollforgató és magyarra fordító!), annyira azért értek mán angolul, hogy megmondjam, ez egy faszályosan jó fordítás!

Hát, így esett. És mindannyian gazdagabbak lettünk egy Kányádi vers angol fordításával, George Szirtesnek köszönhetően.
Remélem, hogy előbb-utóbb az egészet elindító grafikát is felteszi majd Tibor a hálóra, és aztán idekommentálja, hogy hol van…

Megosztom

8 comments on “Egy Kányádi vers angolul – és amit az utókor soha nem tudna…

Comments are closed.