A skizofrén erdélyi emigráns esete a világhálóval

3. Intermezzo.

Miközben harmadik állampolgárságára vár (mert még mindig van neki román is, magyar is) a tudásszomj győz, és emigránsunk öreg fejjel beül diáknak egy errefelé divatos és elvárt Master programba. Hiába magyarázza, hogy az otthoni rendszerben az ő diplomájánál magasabb fokozat már a doktorátus lett volna, Very interesting mondják, és kisütik, hogy mivel ejsze soha nem járt észak-amerikai könyvtárban, akkor a gólyákkal együtt be kell iratkoznia egy “Eligazodás a könyvtárban” c. kötelező kurzusra. (N.B. A campuson az egyik kisebb intézet könyvtárában kb. annyi könyv van, mint amennyit a kelet-európai értelmiségi emigráns “otthon” tartott a lakásában.) No, jó, emigráns szorgalmas, tanulgatja a keresési technikákat. Kulcsszó, téma, osztályzási szempont: Kelet (Közép) Európa. Úgyis mindig ezt mondja, ha kérdik, honnan jött. Érdekes, mindig, mindenki máshol húzza meg a határokat! Skizofrén emigráns lassan rászolgál a címére, mert egyre nehezebben érti, hogy a Rajnától Türkmenisztánig terjedő területhez neki mi köze van. És pláné, hogyan magyarázza meg ezt az egészet a profnak, a többieknek? Hogy az egyik nem ugyanaz? Nem ezért, de a stúdiumokat is abbahagyja, és végleg felszámolja a társadalmi kapcsolatokat.

4. Internet

De még mindig ott van a már — emlékszünk! — mániává vált INTERNETEZÉS. Szörfölés a neten. És most már rögeszmésen próbál olyan (web)helyeket találni, ahol még lehetne szólni Erdélyről anélkül, hogy két böfögés közben Trianont kellene átkozni. Még nem tudja, hogy a cyber-magányosság fagyos világa vár rá, mert a világban szétszórt magyarság internetes nyilvánossága nem sokban különbözik a disznótoros vacsora hangulatától. Emigráns lázasan kutat józanabb helyek után.
Emigráns szereti a történelmet, sőt, valamennyire ismeri is, de azt egyre kétségbeesettebben tapasztalja, hogy minden beszély Erdéllyel kapcsolatban múltba tekint, múlt-orientált. Sehol semmi a jövőről. Nincs jövőkép, uraim, kiált fel bánatosan az alagsori számítógép mellett, de persze, senki nem válaszol…

Aztán eljön a nagy pillanat! 1999 őszén egy Budapesten élő ismeretlen erdélyi ember emilben megkeresi emigránst, hogy kellene csinálni egy Erdélyért lobbizó nemzetközi internetes levelezőlistát. Afféle félig-meddig nyilvános agyfacsarást. Mert azért nem annyira nyilvános, hanem zártkörű (értsd jóváhagyás, meghívás köll), de aki tag, az mind belebeszélhet. Emigráns végre reméli, hátha nincs egyedül ebben az agyondrótozott világban, és eszmetársakat vár a fejleményektől. De lássuk a tényeket.

A Lista.

Főszervező ember – nevezzük Moderátornak – valahogy összeszed néhány embert, emigráns javasol neki egy ingyenes levelező-szervert (mégiscsak van haszna a sok interneten töltött órának!), és elindul a dolog: 1999. november elején kb. 8 emberrel. Hónap végén talán húszan lehetnek, de ez idő alatt már 166 üzenetet váltanak.
Jelen pillanatban* emigráns 65+1 függő, azaz jóváhagyásra váró tagot számolt meg, és összesen 1863 levelet.
(Üzenetek havi összesítése)

* Nyilvánvalóan a Y2K zavar következménye: az írások 2000. januárjában születtek. Egyszerűen nem állt át a szerző vagy a szerver órája.

Készül rögtön az elején alapszabály, Erdélyről szóló ismertető, honlap – többnyire kizárólag a Moderátor egyszemélyes erőfeszítésének köszönhetően. A többnyelvű honlap fordításába néha besegítenek a tagok, de nem jellemző.

CÉLUNK: Munkálkodni az erdélyi magyarság érdekeiért Magyarországon, Romániában, Nyugat-Európában, Amerikában, az egész világon. Azt hiszem azt nem is kell mondanom, hogy: vallási, ideológiai, nemi, stb. különbségekre való tekintet nélkül.

Hm. És miről vitáznak emigráns és társai?
Az első vita a névről szól: minek nevezzelek? Erdélyi magyar avagy csak erdélyi? A tagok látszólag könnyedén beleegyeznek a “csak” változatba, bár első pillanatban senki nem gondolja végig, ez mit is jelent. Most így utólag áttanulmányozva a szövegeket, emigráns ráébred, hogy az “erdélyi Magyar” ellen legelőször felszólaló dolgozó végül is soha nem lett tagja a Listának, csak a kezdeti korszak zavarodott technikai körülményei között okoskodott magánlevélben a Moderátornak. Első nekifutásra ilyen választ kapott:

Hogy miért Erdélyi MAGYAR Lobby? Kedves […] te tudsz románul? Én elsősorban erdélyi magyar, vagy Erdély iránt érdeklődő hozzászólókra, partnerekre gondoltam, de természetesen bárkit szívesen látunk, mint ahogy én is írtam már az Amerikai Magyar Lobby vagy az Amerikai Román Lobby listájára is. Reméljük, hogy egyszer létrejön az Erdélyi Román Lobby és az Erdélyi Szász Lobby, stb. listája, és fogunk velük kommunikálni, akár egyesülni is.

Innen aztán hirtelen egy éles kanyart vesz a dolog, mert megesik a névváltoz(tat)ás. Ez még hihetetlen könnyedséggel következik be:

Szerintem lehet “Erdelyi Lobby”, de azt kerem, maradjon magyarnyelvu. Majd ha tobbnyelvu lesz, akkor valamit kidolgozunk. Erre a velemenyre az onallo-autonom Erdelyi Fejedelemsegre gondolok, annak a szellemeben

Tamogatom a nevcsere javaslatot

Csatlakozom […] volt politikai fogoly tarsam tamogatasahoz. Magyaros szeretettel

Szerintem, ennyi: “Erdely”, elegseges. Azt, hogy magyar, kifejezi a
szo. A “lobby”, magyartalan

Emigráns is támogatja a névcserét, sőt azt is mondja, hogy ha nevet változtatunk, akkor vissza kell menni az eredeti felhívás Célunk c. részletéhez. Csak emlékeztetőül:

CÉLUNK: Munkálkodni az erdélyi magyarság érdekeiért…,

de senki nem érzékeli igazán a súlyát a javaslatnak, mert ezt kapja (cinkos) válaszul:

A cél marad, csak a név lenne jobban elfogadható “mások” számára is. De erről még beszéljünk, várjuk meg mások véleményét is…

Mások sokkal ártatlanabbul gondolkodnak —

Az Erdélyi Lobby szerintem is legyen magyar. Azonban ne zárjuk ki a magyarul kevésbé boldoguló tagokat sem. Éppen ezért javasolnám, hogy a más nyelvű leveleket, hozzászólásokat valaki fordítsa le magyarra is – ezzel önmagunkat is megbecsülnénk. Különben, hogy várhatjuk el másoktól, hogy a magyar nyelvet megbecsüljék, ha mi magunk sem tesszük. Erdélyben a kétnyelvű feliratokért is harcolni kell.

Jön erre faramuci válasz is, amibol emigráns rögtön tudja, hogy az 56-osok is megjelentek a listán (ami önmagában nem baj, de hozzák a csőlátásukat is):

Ez egy jo otlet. De ne forditsatok le ha valaki az erdelyi listara zavart keltes celbol a Magyarsag elleni ellenseges E-mailt kuld. Nem szemelyek ellenit ertettem, mert jo megtudni, hogy ott Erdelyben is ki volt besugo, parttitkar, a politikai rendorseg embere, politikai tiszt, vagy “a magyar pufajkasokkal” egyenlo fegyveres erok tagja.

• ← Previous page Next page →